Két munka között akadt pár szabadnapom, és mivel még egyszer sem voltam Londonban úgy istenigazából, nekivágtam gyalog a városnak. Hosszú lesz, most szólok.
Nagy szerencsém volt, mert végig sütött a nap. Kedden este érkeztem meg, lecuccoltam a hotelben. 3 csillag állítólag, de szerintem max 1-et ér. Oké, a törölközőt és a poharat minden nap kicserélték, és mindig volt friss wc papír, de az ágynemű gagyi volt, és a szoba annyira pici, hogy mozdulni sem lehetett. A fűtést csak éjszakára kapcsolták be (amúgy ez nem is lett volna baj, de), a szoba mérete miatt reggel arra ébredtem, hogy nincs levegő. De legalább olcsó volt és közel a metróhoz, ami pikk-pakk bevitt a központba.
Miután lecuccoltam, felhívtam az egyik Gábor nevű ismerősömet a sok Gábor nevű ismerősöm közül, aki Londonban él. Elmentünk sétálni a Piccadilly környékén, elsétáltunk a Covent Gardenen át egészen a folyópartig, aztán söröztünk (illetve én söröztem, mert Gábor nem él ilyesmikkel), majd visszamentem a hotelbe aludni. Másnap nekivágtam Londonnak gyalog, mert jó idő volt, és a magassarkú csizmámban jó ötletnek tűnt. A szállodából, ami a Shepherds Bushnál van, elsétáltam a Notting Hillre, onnan át a Kensington Gardensbe és a Hyde Parkba. A Buckingham Palace környékén éppen elcsíptem az őrségváltás után vonuló őröket, de a palotáig nem jutottam el, mert rám akadt egy perverz, aki felajánlotta szolgálatait, úgyhogy el kellett kanyarodnom a másik irányba. Onnan átsétáltam egy üzleti negyednek tűnő részen, majd kilyukadtam a nemzeti galériánál, amit megkerülve a Trafalgar square-re jutottam. Onnan megláttam a Big Bent, úgyhogy nekiiramodtam. Útközben a Whitehall mellett elhaladva láttam két lovas őrt szenvedni a lovukon, miközben turisták fotózták őket, és ki volt írva a falra, hogy ne buzeráld a lovakat. Tovább sétálva belebotlottam a Downing Streetbe, de le van vaskapuzva az egész, úgyhogy David Cameronhoz nem kopogtam be. Majd végre elértem a parlamenthez, ott lefotóztam gyorsan a Big Bent és a Westminster Abbey-t, és tovább sétáltam a Westminster hídon, ahonnan láttam a London Eye-t, majd a híd túloldalán megállapítottam, hogy eddig bírtam a gyaloglást, és felszálltam egy buszra, ami bevitt a Piccadillyre. A buszon kipihentem magam, úgyhogy nekilódultam a Soho-nak. Karácsonyi fények, zene mindenhol. Az alapítványok koldulják a pénzt minden sarkon. Aztán véletlenül kilyukadtam az Oxford Streeten (najó, megnéztem egy térképen, hogy hol van). Ott természetesen pénzt költöttem. Vettem magamnak karácsonyi ajándékot: cipőt és táskát, mi mást.
Mivel elég korán végeztem, felhívtam Gábort, hogy van-e kedve sörözni, de ehelyett meghívott a barátaihoz mákos gubát enni. Egy magyar pár volt. A lakásuk egy szoba, amiben van egy ágy és egy zuhanyzó. WC a folyosón, közös konyha a szomszédban. Annyit fizetnek érte, amennyit Liverpoolban egy felújított, gyönyörűen berendezett garzonlakásért kérnek a városközpontban. Sokáig beszélgettünk mindenfélékről, aztán visszabújtam a kis lyukba, amit még mindig nem értek, milyen alapon hívnak 3 csillagos szállodának.
Csütörtökön nagyon fájt a lábam, úgyhogy olyan sokat nem sétáltam. Délelőtt körbenéztem az egyik hatalmas bevásárlóközpontban, azután visszamentem a szállásra cipőt cserélni (jó, hogy vittem magammal többet), majd délután elmentem a Tate múzeumba, ahol ott ragadtam pár órára. Majd átsétáltam a Millenium gyaloghídon (a Herry Potterből lehet ismerős), és kilyukadtam a St Paul's katedrálisnál, ott leültem egy padra és megállapítottam, hogy nem tudok többet járni. Szerencsére volt ingyen wifi, úgyhogy rákerestem a neten, hogy mit lehetne még megnézni Londonban. Kiderült, hogy nagyjából mindent láttam (a Tower Bridge-ig azért nem mentem el, mert tényleg nem bírtam már járni). Viszont a Tate felé menet a Borough Marketre keveredtem, ami egy nagyon érdekes hangulatú piac a város kellős közepén, a vasúti sínek alatt. Nagyon jó dolgokat lehet itt kapni. Úgy kell elképzelni, mint a hollywoodi filmekben, amikor a főhős szakács hajnalban felkel, hogy a piacon a legjobb alapanyagokat beszerezze. Ott már nagyon éhes voltam. Lehetett sült kolbászt kapni hatalmas kifliben mindenféle szósszal. Bárányhúsosat ettem petrezselymes-foghagymás-mentás-lime-os szósszal. Gasztronómiai orgazmus volt!
Este találkoztam Izabellel, a francia lánnyal, akivel itt ismerkedtem meg még februárban. Ő elvitt Brixtonba, ami (nem a közbiztonságról, hanem) az ott élő hatalmas jamaikai közösségről híres. Mutatott egy klubbot, ahol minden este élő zene van. Szinte csak reggae szól. Nem maradtunk sokáig, mert a vendégek többsége nagyon érdekes tudatállapotban volt (túl későn érkezhettünk), és túlságosan is közvetlenül viselkedtek. Kicsit zavaró volt.
Pénteken aztán összepakoltam, bevittem Gáborhoz a kis bőröndömet a munkahelyére, ebédeltünk egy jót, majd nekivágtam a Regents parknak, immáron tömegközlekedéssel. Leszálltam Camden Townnál. Ott a sok zsibvásáros meg a sok olcsó boltocska és a hatalmas tömeg, a csatorna a lakóhajókkal nagyon (izgalmasan) érdekes hangulatú volt. Erről jut eszembe, hogy Kis Velencében is jártam a Warwick Avenuen.
Camden townból aztán nagy nehezen eltaláltam a Primrose Hillre, ahonnan belátni az egész várost. Éppen naplemente volt. Onnan lesétáltam a Regents Parkba, át a parkon a Baker Streetre, és ekkor esett le, hogy Sherlock Holmes ott lakott. Úgyhogy sétáltam még egy kicsit (én barom, a szétesett lábaimmal), és kilyukadtam a Sohoban. Most nem volt olyan karácsonyi hangulat, mint szerdán. Péntek este volt, hatalmas tömeg mindenhol a belvárosban. Kicsit zavart, hogy őszinte legyek. Viszont minden színház előtt megálltam és csak bámultam, hogy milyen jó darabok vannak repertoáron, és milyen jó színészek játszanak (Judy Dench és Jude Law egy színpadon, látnom KELL!). Rám tört a nagyváros hiánya.
Este Gábor elhozta nekem a kis bőröndömet, elmentünk vacsorázni egy kifőzde szerű helyre. Olcsónak nézett ki, nem volt az. Majd vonatra szálltam, és éjféltájt megérkeztem Liverpoolba.
Ez volt a Londoni kiruccanásom, mindezt térkép nélkül. Szerintem az agyamban van egy beépített GPS, nem tudom, hogy nem tévedtem el. Ja, de tudom. A belvárosban minden sarkon van egy térkép a környékről.
